2015. április 28., kedd

Az utca királynője

Ha meg kell halnod, halj meg dicsőséggel

Az utcai élet, sokak szerint túl kemény. Igazuk van! Keményebb mint amit mások ép ésszel felfognak. Főleg ha egyedül vagy. Sötét sikátorok, bandák akik késsel mászkálnak. De egy dolog sem olyan kemény, mint a magány. 
Amióta az eszemet tudom, az utcán élek, Los Angeles utcáin. A legjobb barátaim is kitagadottak, az utca gyermekei, de én vagyok a rangidős. 
Ha jól számoltam 16 éves lehetek. 
Az emberek félnek tőlünk, és joggal. Velünk nem szórakozhat senki. Azt megtette már a sors. 
Néha nincs mit enni, de nem fogunk kiállni koldulni. Az nem a mi világunk. Többnyire az árusok által kipakolt ételekből szoktunk lopni élelmet. Néha pedig elhagyott aprókat gyűjtünk, és ha találunk ékszert leadjuk. Többnyire egy szökőkútnál fürdünk esténként, és nem érdekel minket ha beszólnak. 

Megszoktuk, hogy elzavarnak minket, és, hogy kigúnyolnak. A nagyszájúak, akiknek minden nap jut meleg étel, drága telefonon meg ruha. Nekik csak csövesek vagyunk, utca kölykök. 
De ha ismernék a történetünket és a sorsunkat, belátnák, hogy tévednek. Nem mi választottuk ezt az életet. 

Anyám házasságon kívül szült engem ezért a nagyszüleim az utcára tették, egy sötét sikátorban hozott engem a világra, de a testi állapota miatt belehalt a szülésbe. A többi hasonló sorsú talált rám. Anyám holttestét a rendőrség megtalálta de engem már nem. A többiek neveltek fel, megtanítottak túlélni az utcát. 

Most, hogy 16 éves lettem, dolgozni akarok. De ki venne fel egy magam fajtát? 
Megmosakodtam a kútnál ahogy szoktam, de most jobban. A barátaim gazdag házak környékénél próbáltak ruhát kukázni nekem ami sikerült is, egy egész csinos fehér egybe részes ruhát találtak. Alaposan kimosták nekem és indulhattam munkát keresni. 

Egy kisboltban is próbálkoztam de szó szerint kidobtak az ajtón, de nem estem el, valami hatalmas puha dolognak estem neki. Mikor megfordultam egy magas két ajtós szekrény méretű baseball sapkás fickót láttam tele ékszerekkel. 

- B-bocsánat elnézést! -dadogtam megilletődve
- Jobban is vigyázhatnál öcsi
- LÁNY VAGYOK MAGA BAROM NEM LÁTJA??? 
- Bocsánat azt hittem hentes, fehér köpenyben és sapkában. Hajad sincs
- Dehogy nincs, hogy ne lenne? több mint magának.
- Nem vagy egy kicsit flegma?
- Nem és maga nem vak egy kicsit?
- Tudod te, hogy én ki vagyok?
- Ha elmondja megfogom tudni, mert eddig egy túlméretezett hústoronynak látom
- Én egy híres zenei producer vagyok, én futtattam Lady Gagát is
- Nem tudom miről beszél de ha maga ettől boldogabb akkor legyen
- Mi az, hogy nem tudod
- Nem tudom
- Nem hallgatsz zenét?
- Nem!
- Az meg hogy lehet?
- Utcán élek és nincs rádió
- Koldus vagy?
- Koldus a nénikéje!!!!! Sosem kunyeráltam
- Gondolom akkor munkát keresel
- Jól gondolja
- Adok én neked.
- Mennyiért?
- Jó pénzért
- Mi a meló?
- Gyere velem!!

A luxus kocsijába invitált, azt hiszem audi lehetett. Ha jól emlékszem a 4 karika az az.

Valami jókora egyszintes épület elé vitt, ami körbe ölelt egy hatalmas parkolót. Nem állt ott sok autó, amit furcsáltam.

Beinvitált és egy hatalmas csarnok féleség tárult elém rengeteg kütyüvel.

- Takarítsd ki ezt az egész teret.
- T-takarítsak?? Azt meg mégis, hogy gondolta?
- Nézd, itt ez a szekrény, van benne ez a valami amit seprűnek hívnak, így szépen összeszeded a koszt a földről. Itt ez a másik izé, amit lapátnak neveznek, erre rá söpröd a szemetet, és kiviszed a kukába.
- Értem. És azok a rongyok?
- Azokhoz itt ez a vödör, teszel bele vizet, egy kupaknyi ilyen fehér löttyöt, belemártogatod a rongyot, kifacsarod és áttörölsz vele mindent aminek nincs vezetéke és nem papírból van.
- Jó.
- Három órád van rá. Húzz bele
- De aztán jól fizessen ám!!!!
- Meglátod mennyire sok pénzt kapsz érte.
- Helyes.

Ahogy mondta felsöpörtem az egész placcot. Következett a törölgetés, mindent alaposan szemügyre vettem és megláttam egy mikrofont. Ilyet már láttam szabadtéri koncerteken. Meg a műszaki bolt tv-ében.
Megfogtam és nézegettem, de nem jöttem rá a használatára ezért vissza akartam tenni a polcra, de azt lerántottam és minden a földre zúdult.
Nagyon megijedtem, ha az a pasas rájön, hogy tönkre tettem a cuccait kitekeri a nyakam.
Megpróbáltam vissza tenni a polcot és alátámasztani valami hatalmas téglalap alakú lábakon álló izével aminek az elején egy cső van és üveg. Fingom nincs mi az de most alátétnek jó lesz. 
Na jó a vizet ideje lesz kiönteni.

Kiérve elgondolkodtam, a lapátról kell kiönteni a szemetet vagy a vizet a kukába??
Azt hiszem a vizet mondta a kukába. Nagyot lendítve próbáltam beletalálni a kukába de sajnos annak túloldalára sikerült löttyinteni.
- Azt hiszem nem erre gondolt. -jegyeztem meg a fejemet fogva mikor láttam, hogy nem a kukába fog menni a víz.
- MI A FASZOOOOOOOOOOOMMMMMMMM?????????? -ordította egy hang a kuka mögül.

Tágra nyílt szemekkel figyeltem, hogy mégis ki ücsörög egy kuka mellett. Lassan próbáltam odamenni, ekkor valami fekete ruhás telefestett testű fekete rövid hajú férfit láttam meg.

- Te burítottál le felmosó vízzel?
- Nem, ott fut! -jelentettem ki kihúzva magamat miközben elmutattam balra.
- Most nézd meg, tönkrement a vadonatúj bőrdzsekim!!!! Ki mondta, hogy ide öntsd a vizet??
- Valami szekrény méretű pasas tele ékszerekkel
- Mi a neve?
- Azt nem tudom, de azt mondta valami... őőőő.... pr...produ valami produ nem tudom.
- Producer?
- Az
- Ő hozott ide??
- Igen, azt mondta ha kitakarítom a helyet jó pénzt kapok.

A srác végig nézett rajtam. Nem tudom miért.
- Mivel kented össze a ruhád? Mi az a piros? -kérdezte
- Itt az oldalamon? Vér. Bandaháború volt és sokan megsérültünk. Felszakadhatott a seb. -elmélkedtem miközben felhúztam a ruhám.
- Úristen ez hogy néz ki?? Ez nagyon durván elfertőződött. Orvos látta már??
- Mi?
- A sebet
- Orvos? Az meg mi a jó élet?
- Mondcsak hány éves vagy?
- 16
- A szüleid?
- Nekem olyan nincs. Az utcán élek születésem óta.
- A gettóban?
- Igen. Baj?
- Ha nem nézeted meg azt a sebet meghalsz
- Kivel nézessem meg és minek?
- Hogy ne halj meg
- Egyszer úgyis megfogok nem mindegy?
- Hát.. -befejezte volna de megjött az a producer.

Benézett a csarnokba és tetszett neki a látvány.
- Nesze, itt van 50$
- MENNYI???? -kikerekedtek a szemeim és el sem akartam hinni, 50$??? te jó isten!!!
- Na mivan? Kevés?
- Nem, sosem láttam ennyi pénzt. Sőt, dollárt is csak max 2 dollárost. Hihetetlen, akkor egy hét után végre ehetünk!!!! KÖSZÖNÖM ha máskor is kell takarítani szóljon nyugodtan

Lelkesen futottam vissza a többiekhez és elmentünk egy boltba élelmiszert venni. Végre jól lakhattunk, igazi étellel.
Volt egy barátnőm, Ramona. Őt az anyja kidobta mikor megszületett. Őt is a kis közösségünk nevelte. Egy idősek lehettünk.
- És legalább jól nézett ki az a fekete hajú? -érdeklődött
- Nem, valami fura foltok voltak a kezén.
- Minták?
- Igen.
- Azok tetkók. Láttam egyszer a tetkós szalon előtt, belevarrják a bőrbe a festéket
- FUUUJJJJ ki csinál ilyet?
- Az a pasi!
- Azt mondta ha nem nézetem meg a sebem valami orvossal meghalok
- Mit mondtál rá?
- Hogy egyszer úgyis, nem mindegy?
- És ő?
- Valamit mondott volna de hát megjelent az a láncos ember.
- Jajj, pedig annyira érdekel az az ember
- Jó neked, személy szerint remélem sosem látom többet.
- Most mért?
- Olyanokat mondd amiket nem értek. Buta vagyok és nem értem mit mondd
- Nem vagy buta. Csak keveset tudunk. Nem vagyunk tanultak mint azok a szép ruhások.
- Ez igaz, de olyan rosszul érzem magam. Így még munkánk se lesz.
- Dehogynem csak figyelj.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése